Meddig tart életben a szkafander a Marson?

okt. 24.

2 perc olvasás

Aki szkafander nélkül lép ki a marsi felszínre, annak nagyjából tizenöt másodperce marad, mielőtt elveszíti az eszméletét. Egy jó szkafanderben órái vannak. Ez a poszt arról szól, honnan jön a különbség, mi fogy el először, és miért a szkafander a leggyengébb pont minden kint töltött órában Vosztokon, az IKAROSZ orosz telepén.

Kopott szkafanderkesztyű porral teli csuklógyűrűvel és javított repedésű sisak egy marsi telep műhelyének munkapadján

Tizenöt másodperc szkafander nélkül

A marsi légkör nagyrészt szén-dioxid, a nyomása a felszínen a földinek kevesebb mint egy százaléka. Ekkora nyomáson a víz már a testhőmérsékletnél alacsonyabb hőfokon forr. A nyál és a könny pezsegni kezdene, a tüdő pedig nem jutna oxigénhez. Stefaan de Mey, az ESA szakembere a Space.com cikkében azt mondja, hogy vákuumban az ember 10-15 másodpercen belül elájul. A ritka marsi levegő ezen szinte semmit nem változtat. Segítség nélkül néhány percen belül beáll az agyhalál. A Marson a szkafander egy ember alakú kis űrhajó.

Mit csinál valójában egy szkafander?

A szkafander nyomás alatt álló buborékot tart a test körül. A NASA űrsétaruhája, az EMU, kb. 30 kilopascal tiszta oxigént tart, ez a tengerszinti nyomás nagyjából harmada. Kivonja a kilélegzett szén-dioxidot, egy alsóruha csöveiben keringő vízzel hűt, és van benne rádió meg akkumulátor. A Mars ehhez hozzáteszi a magáét. Az átlaghőmérséklet mínusz 60 fok körül van, ezért egy marsi szkafandernek éjjel melegítenie kell, kemény munka közben pedig el kell vezetnie a test hőjét.

Miért órákban mérik a határát?

Az EMU kb. 8 órán át tartja életben az űrhajóst, és van még 30 perc vésztartaléka. A határt az szabja meg, ami a ruhában elfogy: az oxigén, a szén-dioxidot megkötő szűrő, a hűtővíz és az akkumulátor. A benne dolgozó ember is elfárad. Nyomás alatti ruhában mozogni nehéz munka, a kéz hamar kifárad a merev kesztyűben. Egy marsi kint tartózkodást is így terveznének: ki és vissza, jóval azelőtt, hogy a tartalékhoz kellene nyúlni. A szkafanderek egy másik családjáról, a leszálláskor viselt vészhelyzeti nyomásruháról a SOKOL M posztban olvashatsz.

Mi koptatja a szkafandert a Marson?

Hetek és hónapok alatt két másik veszély számít többet. Az egyik a sugárzás. A Curiosity marsjáró a felszínen napi kb. 0,64 millisievertet mért, ahogy a Space.com beszámolt róla. Ennyit kap egy ember a Földön a természetes háttérsugárzásból nagyjából három hónap alatt, és a szkafander ez ellen alig véd. A másik a por. A marsi por a lisztnél is finomabb és elektromosan töltött, ezért rátapad a szövetre, és bejut a csuklókba, a csapágyakba és a tömítésekbe. Minden kint töltött óra után kicsit több marad belőle a ruhában.

Vosztok szkafanderei

Az IKAROSZ-ban Vosztok évek óta semmit nem kapott Moszkvától, és ez a szkafandereken is látszik: karcos panelek, sebtében cserélt csuklók, kifakult jelzések. Az első fejezetben Ivanov őrnagy az ideiglenes szkafanderét kapja fel. Ez egy kicsit nehezebb típus, amelyet szükség esetén órákig lehet viselni odakint, a sisak plexijén egy javított repedéssel. Egy ilyen ruhán minden folt ugyanazt kérdezi: hány órát bír még ki? A fejezet egy közeledő nagy viharral kezdődik. Hogy miért nem maga a szél a veszélyes, azt a kupoláról szóló poszt magyarázza el, a négy telep helyét pedig ez a térképes poszt mutatja meg. A Mítosz tárlatán Luna, az ikerrobot vezet végig a Marson.